Melyik oldalon vezessek?

Melyik oldalon haladjak? – talán pont ez a kérdés foglalkoztatta azt az autóst, aki miatt majdnem az autópályán leltük halálunkat a férjemmel együtt. Dániából jöttünk haza kocsival, éppen a német autópálya legbelső sávjában előztünk, amikor észleltük, hogy egy angol rendszámú kocsi kezd bejönni elénk. A férjem ráfeküdt a dudára, mert más lehetősége nem volt.

Hova meneküljünk? Jobbról jött az angol autós, balra pedig az autópályát elválasztó betonkerítés húzódott. Egyik találkozó sem vonzott 160-as sebességnél. Szerencsére az angol meghallotta a dudát és visszahúzódott a sávjába. Talán valamiért a sofőr szokás memória rendszere vette át az irányítást? Az eset pont ma 20 éve történt.

Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy miért vannak még olyan országok, ahol a baloldalon vezetnek? Egyáltalán, hány ilyen ország van? Íme egy kis történeti kitekintés a világ közlekedésére.

Melyik oldalon lóg a kard?

A világ népességének 35 %-a olyan országban él, ahol a baloldalon vezetnek. Ennek a számunkra furcsának tűnő viselkedésnek azonban megvan a maga racionális oka.

Nagyon-nagyon régen, szinte mindenki az út baloldalán haladt, mert ez volt az egyetlen értelmes védekezési lehetősége az egyénnek a meglehetősen agresszív társadalmakban. Az emberek zöme akkor is jobbkezes volt.

Az út baloldalát részesítették előnyben azért, hogy a jobbkezükkel elháríthassák a szembejövő veszélyt, a jobbkézben tartott karddal vagy bunkósbottal. A kardhüvelyt pedig a testük baloldalán hordták, ami csökkentette annak a veszélyét, hogy a kardot tartó fém tok megsebesítsen ártatlan emebereket. Annak idején a lónak igen fontos közlekedési szerepe volt. Egy jobbkezes ember könnyebben száll nyeregbe a ló baloldaláról, pláne ha kardja is volt.

Az út melyik oldalán vezetett Napóleon?

Az 1700-as évek végén francia és amerikai farmerek főleg ló párokkal vontatott kocsikkal kezdtek árut szállítani. Azokon a “lovaskocsikon” nem volt külön ülés a kocsis számára, hanem az illető az utolsó lópár baloldali lován lovagolt. Így a jobbkeze szabadon tudta kezelni az ostort és jól rálátott az állatokra. Mivel a bal oldalon ült, így természetes volt az a törekvés, hogy balról előzzön a többi kocsis mert a lovas így tudta csak kontrollálni, hogy a szembejövő kocsikkal a kerekek nem akadnak össze. Tehát ösztönösen az út jobboldalára húzódott.

Az 1789-ben kezdődött francia forradalom hatalmas lökést adott az európai jobboldali közlekedésnek. A forradalom előtt az arisztokrácia az út baloldalát használta, és a parasztokat átkényszerítette a jobboldalra. A Bastille ostromát követő események miatt viszont az előjogaiktól megfosztott előkelőség behúzta fülét-farkát, igyekezett feltűnés nélkül közlekedni, ezért elvegyültek a jobboldalon haladókkal. Végül 1794-ben törvényileg is kötelezővé vált a jobboldali közlekedés. Pár évvel korábban már Dánia és Oroszország hozott hasonló jogszabályt.

A francia forradalom Napóleon győzelmével befejeződött és rajta keresztül nem csak a németalföldi országokban (Belgium, Hollandia, Luxemburg) vált kötelezővé a jobboldali közlekedés, hanem Svájcban, Németországban Lengyelországban is. Ugyancsak a jobboldalra tértek át Spanyolország és Olaszország nagy részén.

A Napóleonnak ellenálló országok – Anglia, Osztrák-Magyar Monarchia és Portugália egy része – maradtak a baloldali közlekedés mellett. Ez utóbbi államok csak 1918 után, az I. Világháború végét követően tértek át az út jobboldalára.

Viszont az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Magyarországon még jó sokáig a baloldalon közlekedtek. Hazánkban az 1939-es német lerohanás után vált kötelező a jobboldalon való haladás.

Az angol közlekedés ellenállása

Az 1800-as években több más európai ország is áttért a jobboldali közlekedésre, sőt ezt törvénybe is foglalták. Anglia azonban igyekezett maximálisan ellenállni ennek a közlekedési globalizációnak, amit az akkori gyarmataikra is rákényszerítettek. Ez a magyarázata annak, hogy a mai napig az autósok Indiában, Ausztráliában, Újzélandon, Óceániában a baloldalon vezetnek. Szintén baloldali közlekedés van az egykori angol afrikai gyarmatokon is. Különleges kivétel Egyiptom, amit előbb Napóleon igázott le, majd angol gyarmattá vált.

Az 1960-as években szóba került az angoloknál, hogy mégis áttérnek a jobboldali közlekedésre, de a konzervatív erők mindent elkövettek, hogy csírájában fojtsák el a kisérletet. Mellesleg rengeteg pénzbe került volna a technikai háttér átalakítása.

A svédek is sokáig kitartottak a baloldali közlekedés mellett, sőt 1955-ben népszavazást is tartottak. Ennek nem sok értelme volt, mert bár a szavazók 82,9 %-a nemmel szavazott a jobboldali közlekedésre, a parlament mégis ellenkező törvényt hozott – igaz 8 évvel később.

A jogszabály csak 1967. szeptember 3-án, vasárnap reggel 5 órakor lépett életbe. Aznap éjjel 1 és reggel 6 óra között semmilyen autó nem közlekedhetett, mert akkor állították át az összes villanyrendőrt az új törvénynek megfelelően. Anglián kívül ma már csak 3 európai országban él baloldali közlekedés: Írország, Ciprus és Málta.

Melyik oldalon közlekednek a távolkeleten?

Japán soha nem volt angol gyarmat, de mégis baloldali a közlekedésük. Ez a szokás az 1600-as évekre vezethető vissza, de csak 1924-ben vált törvénnyé. Közben már 1872-ben azért többé-kevésbé hivatalossá vált, ugyanis ebben az évben avatták fel az első japán vasutat, aminek létrehozásában az angolok keményen segítettek. Fokozatosan hatalmas vasút és villamos sínpálya hálózat épült ki, angol hatásra a vagonok a baloldalon haladtak.

A mai két Koreában a jobboldalon közlekednek, ami a II. Világháborút követően alakult ki, orosz és amerikai befolyásnak köszönhetően.

Pakisztánban az 1960-as években felvetődött, hogy áttérjenek a jobboldali közlekedésre, de az ötletet végül elvetették. Ennek legfőbb oka a teve karavánok voltak. Ugyanis a karavánok gyakran egész éjszaka haladtak és a vezetőik sokszor elbóbiskoltak. Az öreg tevéket viszont nehéz lett volna az új szabályokra betanítani. Így maradt minden a régiben.

A távolkelettől még messzebre, Szamoa fele haladva érdekesen alakult a közlekedés. Szamoa a Délnyugat-Csendes-óceánban fekszik, a Fidzsi-szigetektől északra. Ez az ország a harmadik olyan hely a világon, ahol a jobboldali közlekedésről tértek át a baloldalira – azaz az általános tendeciával ellentétesen.

Szamoa német gyarmat volt, 1962-ben nyerte el függetlenségét. Az ország akkori miniszterelnöke döntött a baloldali közlekedés mellett mégpedig gazdasági okok miatt. Az olcsó japán, ausztrál és újzélandi használtautó importot akarta megkönnyíteni. Ezekben az országokban viszont baloldali közlekedés volt. Tehát végül is a piacot igazították a kínálathoz!

Lejegyezte: MK